Miért ne vegyél kínai fokhagymát? | Tiszta Forrás

Fogyás gilroy kb

Előszó Kurdi Mária 1 1. A szemiotikai értelmezhetőség és hiánya az előadásban A színházi néző és az előadás olvasása részletek a Színházszemiotika: az élet jelei című kötetből Nyisztor Miklós fordítása 3 2.

elveszíti a testzsír hasát

A szerzői utasítás státusza részletek a tanulmányból Csikai Zsuzsa fordítása 25 3. A múlt eljátszása: élő történelem és kulturális emlékezet hogyan lehet elveszíteni a zsírt a belső szervek körül Szverle Ilona fordítása 37 4. A kísértetjárta szöveg részletek A kísértetjárta színpad: a színház mint memória-gépezet című kötetből Kurdi Mária fordítása 49 5. Performansz és identitás: Az es évek vitái; Performansz és etnicitás részletek A performansz: kritikai bevezetés című kötetből Balassa Zsófia fordítása 77 7.

Kulturális performansz Konklúzió: mi a performansz? A posztmodern nyelvi játék részletek a Nyelveken szólás: játék a nyelvvel a színházban című kötetből Surányi Ágnes fordítása 9.

A szerzőn kívül a szövegek magyar fordításban történő újraközlésének engedélyezéséért az alábbi kiadóknak és periodika szerkesztőségeknek mondunk köszönetet: Carlson, Marvin. Carlson, Marvin. Studies in the Literary Imagination Paragrana 9 című tanulmány teljes szövegét o.

Milliók titkai ... Készítsen szezonális zöldségekből a legjobb és legvékonyabb palacsintát!

Paragrana 9 című tanulmány teljes szövege 4. Ez az előadás egyike a jelen kötetben olvasható szövegeknek. A konferencia idején felmerült az fogyás gilroy kb gondolat, hogy jó lenne különböző színháztudományi írásaiból egyes részleteket magyarra is lefordítani és kötetben, együtt közölni. Dlpa fogyás professzor örömmel támogatta az ötletet, és mint szerző hozzájárult a könyveiből és tanulmányaiból vett részletek magyarra fordításához, valamint adatokkal és tanácsokkal segítette a válogatást.

A kötet megvalósulásának lehetőségéért elsősorban neki kell köszönetet mondanunk. A fordításra kiválasztott szövegek és között születtek, tehát az életműről az adott keretek között valamelyest átfogó képet adnak, ugyanakkor keresztmetszetet nyújtanak az ezredforduló színháztudományának bizonyos kitüntetetten fontos kérdéseiről és folyamatairól. A címlapon és a kötet hátoldalán közölt képeken Marvin Calson látható, a fotókat ő bocsátotta rendelkezésünkre. Ezúton is köszönöm valamennyiük nagy szakmaszeretettel végzett munkáját.

Köszönöm továbbá társszerkesztőmnek, Csikai Zsuzsának, hogy készségesen dolgozott velem együtt azon, hogy a fordítások zsírvesztés vo2max szövege az eredetivel való összevetésben minél pontosabb, ugyanakkor olvasóbarát legyen. Mellettük nagy köszönettel tartozom Hartvig Gabriella kolléganőmnek PTE Anglisztika Intézetaki rövid határidővel vállalta a szövegek lektorálását, és ezt a munkát igen lelkiismeretesen végezte, mindig készen arra, hogy javításait és változtatási javaslatait megbeszéljük.

Kiadó, szerkesztők és fordítók közösen reméljük, hogy a szövegek hasznára lesznek mind a színházzal foglalkozó szakembereknek és tanároknak, mind a színházi tanulmányokat folytató, graduális fogyás gilroy kb posztgraduális diákoknak, valamint a színházat szerető olvasóknak általában is. Kurdi Mária Jól tükrözi ezt a folyamatot a Modern Drama című folyóirat es különszáma, melyet kifejezetten az elmélet és az előadás viszonyának szenteltek.

Ebben a számban Michael Kirby, kísérleti színházzal foglalkozó rendező és elméletíró egy olyan előadásfajtát tárgyal, amellyel akkoriban maga is foglalkozott.

A strukturalizmus és szemiotika ilyen szembeállítása fogyás gilroy kb meglepett számos olyan olvasót, akik tisztában voltak a két terminus történeti rokonságával. Vélhetően már az is meglepetést okozott, hogy Kirby éppen akkor próbálta meg a kísérleti színházcsinálás egy jelentős típusát a szemiotikai elemzés hatósugarán kívül helyezni, amikor a szemiotika tűnt a legígéretesebben fejlődő elméleti irányzatnak a szöveg és előadás elemzésében.

Itthon Milliók titkai Készítsen szezonális zöldségekből a legjobb és legvékonyabb palacsintát! Csapat Bucătarul. A palacsinták nagyon könnyen elkészíthetők, megfizethető alapanyagokból, nagyon puhák és finomak, és minden étkezéshez el lehet adni. A palacsinták intenzív és étvágygerjesztő színűek, így előételként az ünnepi asztalon tálalhatod őket.

A szemiotikai elemzés általános alkalmazhatóságának fogyás gilroy kb megkérdőjelezése azonban hasznos kiindulópontot kínál a szemiotikai megközelítés Ha másképp nem jelöljük, a szövegekben előforduló idézetek magyarra átültetése a fordítók munkája.

Annak eldöntése, hogy lehetséges-e nem-szemiotikus előadás, illetve, hogy mik a jellemzői, segíthet megérteni, hogy mindezekkel szemben mit is foglal magában egy előadás szemiotikai elemzése, miféle feltevésekre támaszkodik, mit eredményezhet, és milyenfajta jelenségek esnek kívül a területén.

Esni készül; egy kutya vonyít. Belátható, hogy a jelölés folyamata mindvégig szerepet kap, még akkor is, ha a jelenetek mindössze felvillanó képekből állnak össze. A Propp szereptipológiája szerint értelmezett jellemviszonyok szintén aligha távolítják el a darabot a szemiotikától, ahogy Kirby reméli. A darab számos pontján beleértve a bam fogyás is föltűnő gótikus elemek a műfaji elvárásoknak megfelelően szintén értelmezhetőek szemiotikailag, még akkor is, ha az előadás ezeknek tudatosan ellene játszik.

Akkor hát milyen alapon állítható a Double Gothic-ról, hogy a nem-szemiotikus előadást példázza? Fogyás 4 napos gyors fölfogás szerint létezik egy küldő, egy üzenet melyet a küldője kódoltés egy fogadó aki dekódolja, legalábbis részlegesen, az üzenetet. Természetesen azok számára, akik alaposabban ismerik a modern szemiotikai elmélet főbb műveit, ez a meghatározás igencsak korlátozottnak tűnik.

Kirby olyan leegyszerűsített nyelvi kommunikációs modellt alkalmaz, amely elfogadhatatlan azon szemiotikusok és közéjük tartozik az amerikaiak többsége számára, akik ezt a kérdést jóval átfogóbb szemszögből például Peirce nyomán vizsgálják. A kommunikációs modell nekik mindössze egy lehetséges szemiotikai séma a sok közül. Pillanatnyilag azonban maradjunk Kirby modelljénél és vegyük szemügyre a fogyás gilroy kb előadás velejáróit az ő meghatározása szerint.

A Double Gothic stratégiája elég világos. Ha a szemiotikát egy, a küldő és a befogadó számára egyaránt értelmezhető kódrendszeren keresztül megvalósuló üzenetküldésként fogjuk föl, elég visszalépni az üzenetküldés szándékától, és a kód az előadás maga tartalom nélkül marad. Ez a látszólag egyszerű stratégia azonban számos nehézséget támaszthat; ezekből egyesek a küldőt, mások a médiumot vagy a fogadót érintik.

Kirby tudatában van ezeknek a nehézségeknek, és elmagyarázza, milyen lépésekkel küzdhetők le. A küldő például tudattalanul is létrehozhat üzenetet a médium használata közben, de Kirby szerint a probléma nem jelentkezik, ha az ilyen típusú üzenetek küldését a próbafolyamat során gondos odafigyeléssel elkerüljük. Végezetül pedig fennáll az a veszély is, hogy a befogadó, vagyis a közönség úgy érzékeli, hogy üzenetet dekódol, még ha valójában nem is kapott ilyet. Kirby jól látja, hogy ez a lehetőség mindig fönnáll, de úgy érvel, hogy ebben az esetben értelmezésről beszélünk, nem pedig kommunikációról, következésképpen nem szemiotikai folyamatról van szó.

Kirby megközelítésében a színház-szemiotikusok fölfedezhetnek némi áthallást Fogyás utáni műtét Mounin híres érveléséből, melyet az Introduction à la sémiologie Bevezető a szemiológiába című könyvében fejt ki a színház nemszemiotikus fölfogásáról.

Mounin persze sokkal szélsőségesebb álláspontot képvisel, mint Kirby, hiszen a kommunikációs modellt mindenféle színház esetében elutasítja.

Az üzenetközvetítés, még ha meg is történik, sokkal kevésbé jelentős számára, mint a színháznak az a funkciója, hogy a nézőkben az esztétikai élménynek nevezett összetett reakciót kívánja elérni Mounin megközelítését ugyanakkor számos későbbi szemiotikus elutasította, azzal érvelve, hogy a néző képtelen érzelmileg vagy esztétikailag reagálni egy színházi előadásra, ha nem ért meg valamit annak történéseiből, és ez a megértés kizárólag egy szemiotikai folyamat eredményeként jöhet létre, kulturális kódok alkalmazásával vö.

hmt fogyás kihívás

Ubersfeld és Helbo. Noha ennél az előadásnál elméletileg egy önreflexív folyamattal, nem pedig üzenettel szembesülünk, a folyamat, Mounin esztétikai élményéhez hasonlóan, szemiózisban résztvevő elemekből épül föl. Üzenetet hordoznak akkor is, ha nem adódnak össze semmilyen különösebb átfogó jelentéssé. De nem ez a Double Gothic egyetlen szemiotikai síkja. Az imént sorolt, kulturálisan kódolt üzeneten túl az elemek olyan mimetikus kontextusban szerepelnek, amely egyáltalán nem különbözik a hagyományos színháztól.

A színésznő, aki a vak asszonyt játssza, bizonyára nem vak; a vihar az előadásban nem igazi vihar, hanem mesterségesen utánzott, és így tovább.

Maga a közönség pedig tisztában van a színházi illúziókeltés efféle régóta elfogadott konvencióival. Egyszóval, ismét a szemiotika területén járunk. Ha a vihar nem igazi vihar, és a vak nő sem vak, akkor ezek ikonikusan reprezentálják a valóságot, vagyis jelekként. A színházat átszövő ikonicitás tudata, amely kezdetektől fogva jelen van a drámaelméletben, könnyen felismerhető a mimézis görög fogalmában.

al diafa fogyókúra és fogyás

Bár Platón és Arisztotelész eltérő fogyás gilroy kb jutnak, abban mégis megegyeznek, hogy a színház imitációra épül, vagyis amit megjelenít, az mindig egy jelen-nem-lévő valóságra utal.

Bogatyrev és a Prágai Kör sok más fogyás gilroy kb kiemeli, hogy az imitálás vagy jelölés nem súlycsökkentő állítások vagyok a cselekvések révén jön létre, ahogyan Arisztotelész gondolta, hanem az előadás minden eleme részt vesz benne. Úgy tűnik, ettől a szemiotikai síktól egyetlen módon szabadulhatna meg az előadás: a mimézis teljes kikerülésével.

Egy ilyen szélsőséges lépés kiszakítana minket a színház hagyományosan értelmezett keretéből, ám a kortárs performansz-kísérletekéből nem. Képzeljük el például, hogy a Hedda Gablert játszó színésznő helyett egy szerepen kívüli nőt látna a közönség, amint Lövborg kézirata helyett pusztán papírokat éget el a kályhában.

A látvány inkább happeningre hasonlítana, amit pontosan a mimézis hiánya jellemez. Kirby meg-megújuló érdeklődése egy olyan előadásmód iránt, amely független a kommunikációs modelltől, összefügghet azzal, hogy a as évek közepén divatos happening és a hasonló kísérletek nagyon érdekelték. Mivel a happening szándékosan kizárja fogyás gilroy kb mimetikus elemeket, közelebb állhat egy valóban nem-szemiotikus előadáshoz, mint a Double Gothic-féle esemény. Ám még ha így nem-szemiotikus médium jönne is létre, a közlőt és a befogadót tekintve továbbra is felvetődnének szemiotikai kérdések.

Pontosan ezekkel a kérdésekkel foglalkozik egy John Cage-dzsel készült interjú, ami a The Drama Review ös, a happeninggel foglalkozó különszámában jelent meg. A probléma elkerülésének egyetlen biztos módja Cage szerint az intenció legyen az akár egyéni felváltása az improvizációval és a véletlenszerűséggel. A happeningről szóló elméletek nem adtak erre egyértelmű választ, ami aligha meglepő, hiszen a szemiózissal ebben az esetben a fogalom legalapvetőbb, fenomenológiai szintjén foglalkoznak.

Pusztán az a tény, hogy egy happening vagy egy előadás kerül a nézők elé olyan eseményként, amely valahogyan különbözik a valós élet jelenségeitől, arra kényszeríti fogyás gilroy kb nézőt ha egyáltalán tudatában van ennek a különbségnekhogy az előadást konstruktumként szemlélje, és óvatosan értelmezni próbálja, mint általában a többi kulturális képződményt.

Coaching fogynist. Cassia angustifolia senna fogynist

Még ha az alkotó találomra is választja ki a bemutatásra kerülő tárgyakat vagy történéseket, a közönség viszonyulása ugyanaz marad, mivel nem a mutatott elemekre reagálnak, hanem megmutatásukra, és reakciójukat az előadásokkal kapcsolatos elvárási horizont határozza meg.

A közönség egy raktárépületben ül, egy függönnyel szegélyezett nyitott rakodóajtóval szemben, amin keresztül az utcára fogyás gilroy kb. A jelek értelmezése természetesen kulturálisan meghatározott folyamat, de ilyen a jelek jelekként való fölismerése is, és úgy tűnik, hogy ezt a szemiotikai síkot lehetetlen megkerülni a kultúránkban bármilyen előadás esetében, amelyet a nézők előadásnak tekintenek. Ez a megfigyelés azonban a nem-szemiotikus színház számára egy újabb stratégia lehetőségét sejteti.

Mi lenne, ha olyan előadást hoznánk létre, amelyet a közönség nem tekint előadásnak, vagyis nem értelmezi úgy, mint előadáshelyzetet? Egyik ilyen előadásuk során egy színésznő a piacon analfabétának tetteti magát és kifejezi félelmét, hogy az eladó becsapja. Egy másik színésznő ellenőrzi a számokat, helyesnek találja azokat, és elmondja az előbbinek, hogy egy helyi író-olvasó tanfolyamra való beiratkozás hogyan történik, és milyen előnyökkel járna számára.

Mindez a közelben ácsorgók számára zajlik.

Valóban bukás a Solo? • cityhitelbroker.hu

Egy másik jelenet során színészek törzsvendégeket játszanak egy étteremben, és fölvilágosítanak néhány ott étkezőt arról, hogy micsoda egyenlőtlenség van az itt dolgozók bére és egy-egy különleges vacsora ára között Boal Az effajta színházcsinálás mélyén nemcsak egy világosan meghatározott üzenetközvetítés áll, hanem egy kellően kimunkált szemiotikai folyamat is, az üzenet kommunikációja érdekében.

Követniük kell azokat a kulturális szabályokat, amelyek ezeken a helyeken a szokásos viselkedést meghatározzák, legalábbis annyira, hogy a nézők ne színészként, hanem falusi asszonyokként vagy éttermi vendégekként értelmezzék őket.

Csak ha működik ez a folyamat, akkor teljesülhet a rendezői és színészi szándék, hogy noha a nézők nem színésznek tekintik a színészeket, azok interakciója egy társadalmi problémát vagy valóságot jelenít meg számukra.

Az előadás szemiotikus voltának kiiktatása egyáltalán nem jelenti, hogy az ilyen események nem részesei a szemiotikai folyamatnak. Ám ha a szemiózist tágabban értelmezzük, ahol Kirby modellje mindössze egyetlen sajátos esetként szerepel, rögtön világossá válik, hogy az előadás, mivel egy adott kultúrán belül jön létre, aligha kerülhet azon kívülre. Barthes Elements of Semiology A szemiológia elemei című művében fölhívta a figyelmet arra, hogy képtelenség jelölő funkció nélküli dolgot létrehozni bármely társadalomban, mivel csak az a valóság létezik, amely kulturális sémáinkkal értelmezhető Mint társadalmi lény, az ember saját kultúrája szemiotikai rendszereinek megfelelően strukturálja világát.

Láthattuk, hogy a kísérletek, amelyek mellőzik az alkotó intencionalitását, az üzenet jelentését, fogyás gilroy kb az előadást, mint események keretét, egyetlen esetben sem tudtak igazán nem-szemiotikus előadást eredményezni.

Nehéz elképzelni és talán lehetetlen leírni, hogy milyen lehetne egy nem-szemiotikus előadás, mivel a kérdésről csak kulturálisan adott eszközeinkkel tudunk gondolkodni.

Rossz korszakok. Az életem egy olyan korszakát élem, amikor akár azt is megtehetném, hogy bebújok az ágyba, magamra húzom a takarót, és várok az ötöslottóra! Kipróbált, egyszerű, gyors diétás édességek sütés nélkül azokra a napokra pl. Úgy érzem ez a hármas elegendő okot szolgáltat arra hogy én lehessek egy hétre a "para királynő", hiszen számomra alapvetően üti egymást a "fenséges" étel és a diéta, számomra a legjobb falatok zsírosak és szaftosak, túl fűszeresek és a legjobb klinika fogynist készülnek. Úgy érzem élelmiszeripari szempontból igen ellentmondásos ez a.

Olyan eseményt kellene elképzelnünk, amely 4 hónapos fogyás előtt és után véletlenszerűen születik, olyan elemekből, amelyek semmilyen jelentéssel nem bírnak és olyan közönség előtt zajlik, amelynek semmilyen kulturális tudás nem áll rendelkezésére, hogy értelmezze a látottakat.

A színházi néző és az előadás olvasása A befogadói válasz- és recepció-kutatás újabban rohamos fejlődésnek indult a kortárs irodalomelméletben, ám stratégiái és problémafelvetése mindeddig csak kisszámú munkát ihletett a színházelmélet és a színháztörténet területén. Egyfelől a színházi előadás sajátosan strukturált eseménye, mely egy meghatározott és gyakran világosan azonosítható befogadói kör előtt zajlik, olyan körülhatárolt kutatási területet jelent, ami eltér a recepciókutatásban eddig megszokott irodalmi vizsgálódástól.

Másfelől a recepcióelmélet korábban ismeretlen szemszögből világíthatja meg a színházkutató számára kutatásának tárgyát. Azok a tanulmányok, melyek eddig megjelentek, fogyás gilroy kb szemiotikai irányultságúak voltak, és vajmi keveset foglalkoztak történeti kérdésekkel. A VS Történeti munkáink gyakran beszélnek előadásokról vagy előadásrészletekről, melyek egy bizonyos közönséget vagy közönségréteget fogyás gilroy kb célba például Shakespeare viccei a nézőtéren álló pórnép szórakoztatására, vagy Lillo erkölcsi intelmei a londoni inasok számáraés olyan előadásbeli konvenciókról, melyeket a korabeli közönség valahogy megtanult elfogadni például a maszkokat a görög színházban, a láthatatlan japán színpadmestert, vagy az Erzsébet-kori fiatal fiúkat női szerepben.

Azonban mindezekre változatlanul úgy tekintünk, mint amire a néző passzívan reagál. Kevés szó esik arról, hogy a közönség hogyan tanulja meg az ilyen konvenciókat, illetve, hogy milyen sajátos nézői elvárásokat és közreműködést hoz mindez az előadásba. A befogadói válasszal és recepcióval foglalkozó munkák sora, mely az elmúlt évtizedben született, számos hasznos stratégiát kínálhat a kortárs és korabeli színházak értelmezésére.

Vegyük példának a konkretizáció folyamatát — Wolfgang Iser szerint fogyás gilroy kb a folyamatban a befogadó úgymond betársul egy szöveg jelentésének megalkotásába azzal, hogy az író által üresen hagyott helyeket, lukakat kreatív módon kitölti Az azonos metafora a két elméletben érdekes párhuzamot kínál. Az előadás esetén azonban különösen összetetté teszi az olvasás értelmezését, test karcsú au a konkretizáció folyamata több síkon is megfigyelhető a dráma szövege és a néző között.

Fölmerül például, milyen viszonyban áll a dráma szövegét konkretizáló hagyományos értelemben vett olvasó és az ugyanezt fogyás gilroy kb előadás, illetve hogyan viszonyul mindehhez az előadás során jelenlevő olvasó-néző. Mi történik ilyen esetben? Vagy némelyekkel foglalkozik, de másokkal nem? Netán újakat alkot? A színháztörténész egyik fő kutatási területe egyes darabok folyamatosan változó értelmezésének követése a különböző történelmi korokban. Ez a probléma központi szerepet kap Hans Robert Jauss, a recepcióelmélet másik úttörőjének munkáiban is.

Iserhez hasonlóan Jauss is a befogadó fontosságát hangsúlyozza anélkül, hogy teret adna a teljes szubjektivizmusnak. Számos hasznos útmutatás bontható ki ebből a színházkutatás számára, amelyből néhányra hamarosan rátérek.

Polar A okos tréner óra pink - S.

A műfaji elvárások és a más művekkel való viszony intertextualitás a színházi recepcióban éppúgy szerepet játszik, mint a hagyományos olvasásban, és a fikció-valóság különbségtétel talán még fontosabb, a színház mimetikus és ikonikus jellege folytán. Umberto Eco ettől eltérő, szemiotikai szemszögből közelítette meg a befogadói válasz kérdését. Nem meglepő, hogy ebben a témában a színházelméleti munkák nagy része inkább az ő munkájával mutat rokonságot, mint Iserével vagy Jausséval, hiszen a modern színháztudomány egy jelentős része szemiotikai irányultságú.

Eco két fogalma különösen inspirálónak bizonyult, bár főként az általános színházelmélet, és nem pedig a színháztörténet számára. Eco szerint bármilyen szöveg feltételezi leendő befogadóját, mint jelentésességének feltételét. Természetesen bármely történelmi korra alkalmazható ez a fogalom, azonban a modern színház kiváló példával szolgál ennek az elméleti eszköznek a megtestesítésére, méghozzá a rendező személyében, hiszen ő az, aki az előadás alakulását a leendő nézők helyéről szemléli, és onnan alkotja meg azt fogyás gilroy kb hatást, amit a közönség majd érzékel.

De Marinis a nyitott és zárt szöveg eco-i megkülönböztetését is alkalmazza a színházra, bizonyos finomításokkal. Fogyás gilroy kb a szövegek, amelyek egy körülhatárolható nézőcsoport pontosan meghatározott reakcióira játszanak, Eco szerint zártak, míg más szövegek, amelyek kevésbé sugallják a yohimbine hcl zsírvesztés reakciót, ezzel fogyás gilroy kb nyitottak De Marinis is megállapítja, hogy a színházi előadás is lehet zárt a didaktikus jellegű színháznál és nyitott is ahogy sok avantgarde produkciónálugyanakkor megerősíti Eco megfigyelését is, miszerint az utóbbit paradox módon sokkal kevesebben látogatják.

Eco számára még a nyitott szövegek esetében is elsősorban maga a szöveg határozza meg az olvasást, és ez az elsőbbség jellemző az újabb szemiotikai jellegű elméletekre is. Isernél és Jaussnál is megfigyelhető, de egyedül Stanley Fish kísérelte meg a szöveg elsőbbségét kikerülni, amikor Jausshoz hasonlóan rámutatott az értelmezések nagy változatosságára, de mindenekelőtt azokra a társadalmi folyamatokra, amelyek ezeket az eltéréseket előidézik, illetve legitimálják.

Ám Jauss ezzel szemben a szövegbeli mechanizmusokat figyeli, amelyek engedik, illetve irányítják az értelmezéseket.

Kb Home House Tour Inspirada Henderson Two Master Bedrooms

Az amerikai irodalomkritika világában például különösen tudatos olvasóközösségeket találhatunk, ahol az újabb értelmezéseket mindig az egyes közösségek meglévő normái alapján bírálják el, illetve tekintik érvényesnek. Az olvasatokat tehát végső soron nem a szöveg, hanem a közösség formálja, hitelesíti. Fish megközelítése a színháztörténet számára is ígéretes lehetőségeket nyújt. A színházcsinálás és a színházélmény társadalmi jellege miatt a színház intézményes formája sokkal jobban szembe ötlik, mint egy könyv esetében.

Sült szopós sertés - két recept

A színházat látogatók azáltal, hogy ténylegesen összegyűlnek egy előadásra, nyilvánvalóbbá teszik a közösséget mind maguk, mind mások számára, mint a térben és időben sokkal szétszórtabb irodalmi közösségek. Mi több, a színházlátogató közösségeket számos szinten vizsgálhatjuk abból a szemszögből, hogy hogyan vesznek részt az értelmezések kialakításában és elfogadásában.

Vizsgálhatjuk őket úgy is, mint közösségek és alközösségek halmazát ami ebben az esetben megegyezik azzal, ahogy Fish szemléli az írott szöveg befogadóitde úgy is, mint azt az egyedi és egyszeri csoportosulást, amely egy adott előadáson megjelenik. Kétségtelen, hogy még ezek az egyszeri csoportosulások is közösségként hatnak az értelmezési folyamatra.